polycárpus felöl, hogy a volt leg szerentséseb. aki az ö saruját le vonhatta, rend szerént, a midön apapokot elöl találták. elöttök le borultanak, a lábokot meg tsokolták, és ót várták áldásokot. boldognak tartotta magát az ollyan., aki tsak egy diaconusnak szállást adhatot.. vagy asztalához hihatta.

Semmi féle nagy dologhoz nem kezdettenek apásztor hirenélkül, ugyan öis volt egyedül. juhainak vezérlöje, ígnat.passim in epist, ugy tekintették öket. mint Isten emberét, és akristus hely tartoját, ugy annyira. hogy apüspököt, és apapokot, leg inkáb, a maga hittségnek, kisértetitöl felthették, valamint azokot is, akiknél ajövendölésnek., és atsuda tételnek kegyelme vala, mivel az illyen kegyelem. abban az idöben bövséges vala, minden hatalmat. az illyen fiui szeretet és tisztelet ád vala apásztoroknak, mivel más modal nem kötelezhették ahiveket. az engedelmeségre, hanem tsak ajovalásal, intésel, és alelki büntetésekel, Chrysost.sacerd. lib.2. és az ollyanok. kik oly Istentelenek voltanak, hogy meg vetették intéseket. vagy lelki büntetéseket. atesti büntetésektöl, nem tarthattanak.

33. Beszélgetés. A keresztények békeséges türésekröl.

Illyenek valának tehát a keresztények szokási, mind addig valamég apogányság uralkodék, és az üldöztetések tartának, közönségesen, az illyen állapotban valo létel, az Istenre, es magokra valo, nagy vigyázásra, és figyelmetességre köteledzik vala öket, mert mihent az üldöztetés el kezdödöt, az oráját sem tudták, a melyben el árultatot vagy feleségétöl, vagy ollyan attyafiaitol, kik joszágára vágytanak. st hier.vita.pauli init. az adosi, tsak az illyen idöt varták, hogy meg

(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 387)


Előző oldal | Következő oldal